2016. május 11., szerda

Shakespeare élete, munkássága

Életrajza, munkássága

William Shakespeare 1564. április 23-án született Stratford-upon-Avonben. Apja, John Shakespeare iparos volt, majd később a város polgármestere lett. Anyja, Mary Arden nemesi származású asszony. Ő volt a legidősebb, életben maradott fiú a családban. Egy közép-angliai kisvárosban tanult, de feltételezések szerint a tanulmányait nem fejezte be, az iskoláztatásáról ugyanis nem maradtak fenn dokumentumok. Nagyon fiatalon munkára kényszerült az anyagi helyzetük miatt. 1582-ben, 18 évesen feleségül vette a nála 8 évvel idősebb Anna Hathawayt, akitől három gyermeke született.



1586-ban ismeretlen okokból Londonba költözött. Vannak feltételezések, miszerint azért költözött oda, mert meggyűlt a baja a hatóságokkal. Orvvadászattal vádolták és az igazságszolgáltatás elől menekült. Azonban a valószínűbb ok, hogy a családja anyagi helyzetén szeretett volna javítani, ezért karrierjét akarta elindítani annak reményében, hogy vagyonos ember lesz belőle. Ugyanakkor Londonból rendszeresen hazalátogatott és támogatta a családját.

 1586 és 1592 között tehát megkezdte karrierjét, mint színész és író. Résztulajdonosa lett a Lordkamarás Emberei nevű színtársulatnak is. Robert Green, 1592-ben Shakespeare-t az új nemzedék sikeres drámaírójának nevezte, ugyanakkor így gúnyolta őt egyik pamfletjében:

„Van itt egy felkapaszkodott varjú, aki a mi tollunkkal ékeskedik, aki színész bőrébe bújtatott tigris szívével azt képzeli, hogy drámai verseket tud faragni, mint akár a legjobbak közületek és mint afféle mindenes, hogy ő az ország egyetlen színpadrázója.”

Később anyagi helyzete rendeződött és vett a családjának egy házat Stradfordban. 1598-ban Francis Mares kritikát írt műveiről, melyben elismeri őt. Drámaírói pályáján felfelé haladt. A Globe színház építését nagyban támogatta, majd résztulajdonosa és legfőbb részvényese lett. I. Jakab (aki I. Erzsébet halála után került trónra) a Királyi Társulat elismerő címet adta neki és társulatának.
1610-ben visszavonult és végleg hazaköltözött. Nem törődött a műveivel és kiadásaival és nem foglalkozott a művei utóéletével sem. 1613-ban utolsó darabjának előadásán a színháza leégett. 1623-ban jelent meg első gyűjteménye. Úgy gondolják, hogy Shakespeare-nek a gyorsan jött hírneve és sikerei csak arra voltak jók, hogy biztosítsa a megélhetését és jövedelmét a visszavonultság éveire.

1616. április 23-án, a születésnapján halt meg Stradfordban, ahol el is temették. 52 évet élt.
  

Romeo és Júlia: műfaja, szerkezete

Romeo és Júlia

Műfaja:


Szerelmi tragédia, amiben a szerelem és a gyűlölet tragikus szembenállása jelenik meg.

Romeo és Júlia












Konfliktusa:

Konfliktus: Meghatározó ellentét két ember akarata, értékrendje, szemlélete között.


Ebben a műben nem a szereplők közötti konfliktus a jelentősebb hanem az értékek és életelvek nagy ellentéte okozza a viszályt.


A középkori hagyomány és reneszánsz világrendi értékei állnak egymással szemben. 


                  Középkori hagyományok            Reneszánsz értékek
                              Régi feudális erkölcsök                                      Fiatalok érzelme         
                                    Régi szokások                                           Személyes szabadság     
                     Gazdasági-társadalmi kötelezettség                         Szabad párválasztás   
                                Alá-fölé rendeltség                                     Egyenrangú viszonyok  
                             Lovagi virtus, erőszak                                       Szerelem és érzelem
                                    Önbíráskodás                                                    Törvények  



  Szerkezete:

Drámai szerkezet:
  • Expozíció: Utcai összetűzés, Romeo és Júlia megismerkedése
  • Bonyodalom kezdete: Romeo és Júlia egymásba szeretnek a bálon
  • Bonyodalom kibontakozása: Szerelmesek házassága, Júlia megissza az álomitalt, a levél nem érkezik meg
  • Tetőpont: Kripta jelenet
  • Megoldás: Két család kibékül 
A shakespeare-i dramatológia:
  • idő: Jelen idő
  • tér: Változó színhelyek 
  • cselekmény: Párhuzamos
  • véletlenek (Tybalt halála után)
  • kar
Műveinek továbbélése:
Shakespeare műveit láthatjuk színházban, balett előadás keretében és filmen is.


Shakespeare Szentivánéji álom című műve (balett előadásban)

Lear király (szinházi előadásban)

Romeo és Júlia (film)

Romeo és Júlia: szereplők

 Szereplők:
                         Capulet-ház                           Montague-ház
                  -Júlia: Capuleték egyetlen lánya,                      -Romeo: Montague-ék fia,
                    Romeo szerelme, Páris menyasszonya              Júlia szerelme
                  -Capulet: családfő                                             -Montague: családfő
                  -Capulet-né                                                       -Montague-né
                  -Tybalt: Júlia nagybátyja                                   -Benvolio: Romeo nagybátyja
                  -Gergely: Capulet család szolgája                     -Ábrahám: Montague-ék szolgája
                  -Sámson: Capulet család szolgája                     -Boldizsár: Montague-ék szolgája
                  -Dajka: Júlia dajkája 
                                                       További szereplők:
                                              -Escalus herceg: Verona elöljárója
                                              -Mercutio: Romeo barátja, Páris és a herceg rokona
                                              -Lőrinc barát: Romeo tanácsadója
                                              -Páris: Escalus herceg rokona, Júlia kérője
                                              -Patikárius
                                              -Lőrinc barát: fiatalok támogatója
Véletlenek:
A véletleneknek nagy szerepük van a szereplők sorsának alakulásában. Például Romeo elmegy Capuleték báljára, ahol először látja meg Júliát és beleszeret. Majd később, a mű végén a véletlenek sora miatt Romeo és Júlia egymást halottnak hiszik és emiatt zárul tragédiával a történet.

Részlet a Rómeó és Júlia c. színdarabból:


Teljes verzió: